Közzétéve:2016-10-03
0

Több évszázados szakértelem a húsmarhatartásban (2. rész)

Máté János gulyás

Máté János gulyás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előző, bevezető írásomat ott hagytam abba, hogy abban szeretnék segíteni, hogyan válasszunk magunknak pásztort. Jelen esetben gulyást. A gulyás szerepének fontosságát mi sem jellemzi jobban, mint amikor egy 180 anyatehénnel rendelkező telepvezető azt mondja: „A gulyáson múlik a sikeresség 50-60%-a! Ha nincs jó gulyásod, gondok lesznek a vemhesüléssel, a kondícióval és nincs is annál rosszabb, amikor sovány tehén kerül be a téli szállásra.” (Popovics András SAE Kft.) Egy rövid közvélemény kutatásom alapján is a gazdák és pásztorok szerint a jó pásztor józan életű, becsületes, megbízható. Sokan írták, hogy állatszerető legyen. Szerintem, aki nem szereti az állatokat, az el sem szegődik, de persze kivételek mindig akadhatnak.

Pásztornak lenni egy összetett dolog és ebbe belefér mindenből egy kicsi, még egy kis zsiványság is. Az egyik gazda röviden tömören így fogalmazta meg, mi a pásztorság: „Aki két napig juhász, azt harmadnap nem akasztanák fel ártatlanul.” Egy másik olvasom azt az érdekes megállapítást tette, hogy: „A pásztort nem a gazda, hanem a jószág választja. A gazdának csak jó szemmel észre kell venni a jószág jelzéseit.

Sokan kérdezik: Na de hogyan ismerjem fel a jó pásztort?

Erre én azt szoktam mondani, hogy egy kicsit minden gazdának köztük kell élni, megismerni őket, eltanulni az alapokat, hogy értsem mi miért van, ők hogyan gondolkoznak, de beszéljenek nálam nagyobb szakemberek:

„Egyetlen egy mondatából, vagy mozgásából, természetéből megismerem, hogy ő pásztor ember e.” (Máté János gulyás)

„Az állatával együtt él. Amit hajt, elárulja. Az megmondja, hogy pásztora van vagy csak batyusa.” (Sáfián László juhász)

„Hogy bánik a jószággal, milyen kutyája van, milyen felszerelése. Hogy mozgatja a jószágot!” (Barta Sándor gulyás)

Hogyan látják a pásztorok, mi hiányzik a gazdák és a társadalom részéről?

„A becsület a legfontosabb. Az, hogy becsülete legyen a pásztornak. A pásztor ember egy elismert ember volt. Ez nagyon sokat hanyatlott. A másik nagyon fontos most a 21. sz.-ban, hogy legyen megfizetve. Nem azt mondom, hogy fél millió forintokat keresgessen az ember, de azért egy olyan életet alakítson ki az ember a családjának, mivel napi szinten itt él, ezzel foglalkozik, hogy amiből kényelmesen megél a család. Hogy én legyek arra büszke, hogy gulyás vagyok. Anyagilag is! Itt összehasonlítanak bennünket azokkal, akik 20.000 Ft-ért vannak, meg 2 liter borért. Ezt nyugodtan el merem mondani és akkor minket is oda tesznek azokhoz. Esetleg látja, hogy én rajtam kalap van vagy lajbi, másképp öltözködök, vagy kutyám van, de igazából sokszor nem érzem azt, hogy egy kicsit kiemelkednék ezektől a tekergőktől.” (Máté János)

A magam véleménye szerint, egy jól működő gazda és pásztor viszony alapja a kölcsönös megbecsülés, a pásztor valamilyen szintű szabadsága a munkában és a megfelelő bérezés. Ezen dolgok teljesülésekor a gulyásunk lelkiismeretesen, szakértelemmel fogja végezni a munkáját! A legjobb módszer, hogy jól tudjunk választani és megismerjük őket az az, hogy ha köztük töltünk némi időt és igyekszünk mindent ellesni, ugyanis ez egy „lopott” tudomány itt az élet tanít senki más!

Kedves Olvasók! Bárkinek bármilyen kérdése van vagy szeretné, hogy egy egy témát részletesen kibontsak, vagy többet foglalkozzak vele, az írja meg észrevételeit, véleményét a hegedus.laszlo.szie@gmail.com e-mail címre. Köszönöm az eddigi figyelmet is!
Hamarosan jelentkezem.

Hegedűs László
2016.10.03  Gödöllő

Felhasznált forrás: Magyar Pásztorok Ökológiai Tudása (MTA Ökológiai Kutatóközpont)

A sorozat 1.részét ITT találod.


Címke: , , ,