Közzétéve:2015-05-26
0

10 kérdés – Mozsgai József

1. Mióta foglalkozol szarvasmarhákkal?

2011 tavasszal határoztam el, hogy Budapestről a szülőfalumba, a baranyai Sellyére költözök és húsmarha farmot alapítok. Párom igazi városi lányként akkor még ijedten szemlélte a változást. A Mozsi Major egy kísérlet arra, hogyan találhat vissza a városba szakadt ember a természethez és eleink tudásához. Bár az állattenyésztéshez az elméleti szakmai tudás megvolt, gyakorlatban felfedezetlen területen jártunk.
Célunk olyan kultúrtáj létrehozása volt egy elhanyagolt, galagonyás legelőterületen, mely építő jellegű lehet a környezetre és a környezetében élőkre nézve egyaránt. Persze célunk olyan minőségi bikaborjak és tenyészüszők nevelése is, melyek exportképesek lehetnek, így megélhetést biztosítanak számunkra.

2. Honnan van a hozzáértésed?

A Kaposvári Állattudományi egyetemen végeztem okleveles állattenyésztő mérnökként, de a megélhetés miatt tévútra kerültem. Budapesten informatikai menedzserként dolgoztam 40 éves koromig. Sosem éreztem igazán otthon magam abban a környezetben, így „kapuzárási pánik” hatására szerettem volna valami értelmes és szép dolgot véghezvinni az életben, így elővettem a rég tanultakat. Néhány gazdaságot „tanulmányi kirándulás” keretében megnéztem, és összeraktam a fejemben a saját gazdaságomat. Határozott elképzelésem volt a típusról és a fajtáról, a tartásrendszerről. Leültem az asztalhoz és méterről méterre megterveztem 5 évre előre a karámrendszer építését és a feladatokat. Sokat olvastam a tartástechnológiákról és folyamatosan kutatom az interneten azokat a gyártókat, akik segíthetnek az elképzeléseim megvalósításában. Sok segítséget kaptam a szomszéd húsmarha tartóktól gyakorlati kérdésekben, mint elletés levezetése, gyógyszerek, fertőtlenítők, élősködők elleni szerek. Ez úton is köszönöm, hogy megosztották velem szakértelmüket, tapasztalatainkat. Természetesen jó tanácsok mellett akadt olyan is, amit nem fogadtam meg, mentem a saját fejem után, úgy tűnik eddig ez volt a jó irány. Tudni kell kiszűrni a sok tanácsból azt, amit magadénak érzel, és tudni kell viszonozni is a segítséget. Páromból, a városi lányból, igazi tehenesgazda lett. Nagy türelemmel neveli a növendék tenyészállatokat. Neki köszönhetően minden állatunk kezes jószág, elléskor, szoptatáskor gond nélkül magukhoz engednek, ha segítségre van szükségük.

3. Hús, vagy tej? Milyen fajtát preferálsz?

Mindenképp hús irányt tartottam célszerűnek. A tejelő marhát F1-es autóhoz hasonlítanám, míg a húsmarha offroad kategória. Mivel szó szerint zöldmezős vállalkozásba kezdtem, úgy gondoltam kisebb beruházás szükséges a húsmarhák igényeire, mint amit a tejtermeléshez szükséges felszerelésekbe kell fektetni. De a 40 ha legelő behatárolja a lehetőségeinket, így mindenképp fajtatiszta, pedigrees állománnyal akartam indulni. Törzskönyvezett állománnyal lehetőség van tenyészüszők értékesítésére is a növendék bikák mellett, így extra jövedelemhez juthatunk egy vegyes állománnyal szemben. Egyetemi tanulmányaim alapján a Limousin fajta mellett tettem le a voksom. Minden életkorban piacos, kiváló vágási teljesítménnyel rendelkező közepes igényű fajta. Húsmarha tartásban a leadott borjak száma a fő mérőszám, így könnyű ellése, a borjak vitalitása sem volt utolsó szempont. Minden gazdasági helyzetben piacosnak számít, a Földközi-tenger országaiban és a kontinensen egyaránt keresett. A növendék bikák ára természetesen változó, de eddig úgy tűnik nagyobb gond az, hogy nem tudok elég borjút előállítani, mint hogy értékesítési nehézségeim lennének. A limousin fajtától sokan óvtak, próbáltak lebeszélni heves vérmérsékletére, veszélyességére utalva, azonban úgy gondoltam, helyes tartástechnológiával, állatszeretettel ez a probléma megoldható. Minden állatunk kezes, már olyan dicséretet is kaptunk állatorvosunktól, hogy a szabad tartású állataink szelídebbek, mint az istállóba kötött fejőstehenek. Kizárólag növendék bikák leadásával és tenyészüszők nevelésével foglalkozunk. Tenyészbika előállítás? Talán majd egyszer, a távlati tervek között felbukkanhat… Régi, városban maradt barátaink mellett minden érdeklődőt szívesen látunk a majorban, akik egy működő kisgazdaságba szeretnének betekinteni. Kemény, de szép és szabad életforma a miénk. Utána járhattok a www.mozsimajor.hu , vagy a www.facebook.com/Mozsisranch oldalon 🙂

4. Mi volt a legjobb tanács, amit eddig kaptál?

Sok jótanács vezetett el erre az útra. Amikor a kiutat kerestem a város fogságából és az alkalmazotti létből, egy jó barátommal kávéztunk egy plázában. Ott elmélkedtünk arról, hogy a mai világban mi jelentheti az igazi szabadságot. Akkor vetette fel a barátom, hogy csak az, ha saját birtokodon, saját ritmusod szerint tudsz élni és kiteljesíteni a képességeid. Nem a pénz a legfontosabb, hanem az értelmes, szép munka. E beszélgetés után említette Édesanyám, hogy indul fiatal gazda pályázat. Miért nem jövök haza a falunkba, hiszen a család tulajdonában lévő, használaton kívüli legelőn a tanult szakmám szerint elkezdhetnék gazdálkodni. A nagyvárosi munkámban is a körülmények úgy alakultak, hogy más utat kellett keresnem, így a Jóisten is azt tanácsolta, erre az útra lépjek. Úgy gondoltam – és ez be is igazolódott – hogy a húsmarha tartás mellett szellemi munkát is lehet végezni, így belevágtam a nagy kalandba. Persze abban az évben mégsem indult fiatal gazda pályázat, utána pedig már kifutottam a korból és bázisalapunk sem volt anyatehén támogatáshoz, de szépen lassan növekedünk és gyakorlatban látom megvalósulni az „első ötéves tervet”.

5. Mit tanácsolsz annak, aki most kezd bele a szarvasmarhatartásba?

Sáránszky Miklóstól kaptam egy jó tanácsot, mikor „tanulmányi kiránduláson” voltam nála Bánat-tanyán – ezúton is köszönöm! Mivel gyakorlati tapasztalat nélkül vágtam bele a marhatartásba, azt javasolta, szűzüszőkkel indítsak, és a vemhesítési év előtti ősszel hozzam el őket a kiválasztott tenyészbikával együtt. Azért van erre szükség, hogy az állatok megszokják a környezetüket, átessenek a „baktériumpróbán” és hozzászokjanak a gondozóikhoz, azaz hozzánk. Na meg persze mi is hozzájuk. 15-20 üszőt javasolt első nekifutásra. Ennél kevesebb hobby kategória, a több meg túl nagy falat lehet. Az állatokat megfelelő körülmények között kell tartani, egészségügyi folyosót kell kialakítani és természetesen megfelelő minőségű téli takarmányt kell beraktározni. Egy kezdő gazdálkodótól épp elég tőkét és energiát köt le ekkora állomány. Mindemellett a legfontosabb fajtát választani. Hiszem, hogy a változó piaci körülmények miatt érdemes a drágább törzskönyvezett állományba fektetni. Hogy az a fajta fehér, vagy vörös legyen, mindenki szája íze szerint válasszon, hiszen ha komolyan vág ebbe, évtizedekig azt a fajtát fogja nézegetni. Javaslom azonban, hogy ha húsmarhát választ, figyeljen arra, hogy kisigényű, könnyen ellő, jó vitalitású borjakat adó, piacos fajtát válasszon, mert a húsmarha tartásban a borjú jelenti az árbevételt! A nem megfelelő tartáskörülmények, egy jó befogó kaloda hiánya könnyen elveheti a kedvét a kezdő gazdának, pláne ha nem jut megfelelő segítséghez a környezetében. Sok felesleges munkát, idegeskedést és emberi erőforrást takaríthatunk meg, ha nem csak az állomány megvásárlására, hanem a karámrendszer, borjúszállás, ellátó-egészségügyi kaloda kialakítására is szánunk egy részt a kezdő beruházási összegből.
Én szerencsés voltam, mert Édesapám sok segítséget adott a karámrendszer faanyagának előteremtésével.

6. Mit tennél másképp, ha újrakezdenéd?

Úgy gondolom, jó úton járunk, nem kellett semmit megbánnom az elmúlt években. Talán egy kicsit jobban odafigyelhettem volna az egyetemen, akkor sok felesleges kört – mint a karámrendszer évente átépítését – megúszhattam volna. 🙂

7. Milyennek látod az ágazat jövőjét?

Úgy gondolom, hogy a gazdasági válság igazolta a döntésemet, hogy tisztavérű állománnyal kell foglalkozni. 2011-ben, mikor belekezdtem, sokan bolondnak néztek, hogy kétszer annyiért vásárolok tenyészállatot, mintha kevert vérűt vettem volna. Azóta a piac sokat változott. Felértékelődtek a tiszta vérű, azon belül is a kontinentális fajták (limousin, charolais). A tarka, kevert vérű állatokat vagy nem keresi a piac, vagy kevesebb pénzt ad érte. Ez igaz a növendék és a hizlalt állatokra is. Véleményem szerint ez a tendencia folytatódni fog, az egyre inkább éleződő piac szelektálni fog a tisztavérű fajták irányába. Az arab országok nagyszerű piacot jelentenek számunkra, erősíteni kell velük a kapcsolatot, hiszen míg Európában csökken a marhahúsfogyasztás, az arab államokban a szokások és a vallás előírásai szerint is a marhahús a legkeresettebb húsféleség. Tisztavérű állatok értékesítésére ezt tartom járható útnak. Hazai értékesítésre sajnos a húsfogyasztási szokások és a csökkenő vásárlóerő miatt a közeljövőben nem sok esélyt látok.

8. Mi a kedvenc marhahúsos ételed?

Természetesen a steak. 🙂 Én „medium rare” szeretem a roston sült marhahúst. Sajnos a magyar konyha szerint erősen átsütik a marhahúsokat, így az elveszti ízét, szaftosságát. A jó steak elkészítéséhez javaslom a hús olajos-mustáros pácolását bő hétig hűtőben. A steak, fajta szerint igényli a sütési időt: „rare” (véres) 1 percet, a „medium rare” (félig véres), „medium” (közepesen átsült), „medium well” (átsült), „well” (jól átsült) fajták egy-egy perc ráhagyást igényelnek oldalanként. Sót semmiképp ne használjunk, csak a sütést követően, mert elvonja a hús víztartalmát, mely által rágóssá válhat! Pirítsunk kenyeret hozzá, melyet a tányérra helyezünk és a tetejére tálaljuk a kisült húst. Ahogy felvágjuk a steaket, levét felszívja a kenyér, melynek fenséges ízt ad a szaft. Balzsamecetes rukkola salátát, nehéz barrikolt vörösbort ajánlok hozzá.

9. Milyen „egyéb” állataid vannak?

Ló szerepel a terveimben, illetve komondor kutya is. Egyelőre azonban az időnket lekötik a meglévő állataink és egyéb munkáink mellyel elő próbáljuk segíteni a Mozsi Major gyors fejlődését.

10. Ha lehetne 3 kívánságod, mik lennének azok?

Az állataink és a mi jó egészségünk mellett lehet olyant kérni, hogy egyenletesen ossza be a Jóisten az esőt erre a nyárra? Tavaly október végén le kellett vonulnunk a legelőről, mert hattyúk úszkáltak a közepén. Idén az aszályos tavasz után ismét özönvízszerű esőt kaptunk. Szerintem minden gazdálkodó csatlakozna ehhez a kéréshez. 🙂

A képek Mozsgai József és a Mozsi Major képei


Címke: ,